Emlékeztető, avagy ne feledkezzünk meg a Ménvizsgáról

Tisztelt Tenyésztőtársak!

Tavaszra az Egyesület tervei között ménvizsgák szervezése is szerepel. Emlékeztetni szeretnénk az érintett Tenyésztőket, hogy ne feledkezzenek a ménjelöltek megfelelő felkészítésről, melyet nem árt időben elkezdeni.

Kérjük, tekintsék át a vizsgaszabályzatot és az állategészségügyi feltételeket.

Eredményes felkészülést kívánunk!

(A képen: 8 Bőszénfa-91 Rege ménjelölt, Kaposvár, 2020. június 25. , Tenyésztő: Kaposvári Egyetem Agrárközpont Vadgazdálkodási Tájközpont)


Állategészségügyi feltételek a magyar hidegvérű ménvizsgára

  1. Egy évnél nem régebbi fertőző kevésvérűség szerológiai vizsgálat negatív eredménye.
  2. Három évnél nem régebbi takonykór szerológiai vizsgálat negatív eredménye.
  3. A 6 hónapnál nem régebbi lóinfluenza elleni védőoltás igazolása.
  4. A ló influenza elleni vakcinázás során a két oltás között maximálisan 1 év (+21 nap türelmi idő) telhet el, amennyiben ez megszakad, akkor az adott lovat szükséges újra alapimmunizálni, amely két egymást 30 napos időközzel követő oltást jelent.
  5. Az állategészségügyi igazolásokat a lóútlevélbe bevezetni, beíratni szíveskedjenek!

Magyar hidegvérű mének minősítése és saját teljesítmény vizsgálata

A magyar hidegvérű mének teljesítményvizsgálatát a tenyésztésbe állítás előtt szükséges elvégezni.

  1. Testméretek felvétele:

A küllemi bírálatkor a bírálati lapon fel kell jegyezni a felvett, a gyakorlatban használatos testméreteket:

✓ a marmagasságot, mérőbottal és szalaggal

✓ az övméretet mérőszalaggal és a

✓ szárkörméretet mérőszalaggal.

A testméretek felvételéhez a lovat vízszintes, sima talajon úgy kell felállítani, hogy természetes tartásban mind a négy lábát egyenletesen terhelve, nyugodtan álljon. A méréseket a ló bal oldalán kell elvégezni.

  1. Küllemi bírálat:

A törzskönyvi küllemi bírálat pontozással készül. A bírálat adatainak a feljegyzésére és vezetésére a küllemi bírálati lap szolgál, s azon vezetni kell a ló azonosítóját, nevét, tenyésztőjét, tulajdonosát, fajtáját, anyját, apját stb. a rovatoknak megfelelően. A bírálat megkezdése előtt ellenőrizni kell a ló azonosságát, származás ellenőrzésének meglétét.

A bírálatra előállított ló csikózablás, szemző nélküli kantárral, elővezető szárakkal vezettessék elő. Elővezetéshez a lovat mindig le kell tisztítani, ápolni. A farkát, sörényét rendbe kell hozni, végtagjait patáit a portól, sártól meg kell tisztítani. A felvezetőnek megfelelő ápoltságban, tiszta alkalomhoz illő öltözékben, alkalmasnak kell lennie a felvezetés szakmai elvárásának teljesítésére, a ló bármilyen jármodban való bemutatására.

A bíráló négyszögbe érkező lovat négy lábra kell állítani egyrészt úgy, hogy a ló testének középső részével a bíráló(k) előtt álljon meg, másrészt az elővezető a ló elébe lépve rövidre fogott szárakkal az állat előre vagy hátra mozdításával a lovat egyensúlyba/természetes testtartásba állítja. Ezután egy lépéssel hátra lépve, kissé megereszti az elővezető szárakat és a lovat szemmel tartja. Ha a ló ellép, újra fel kell állítani az előbbiek szerint. A bírálat alkalmával a bíráló(k) a felállított lótól mintegy 3-5 méterre távolságra helyezkedik(helyezkednek) el, majd a lóval szemben állva és szemügyre veszi(k).

  1. Mozgás bírálat:

A ló mozgásban történő bírálata megkerülhetetlen, mert a lábak állásáról nem lehet végleges véleményt alkotni addig, amíg a lovat mozgás közben nem látjuk. A mozgásban bírálják a végtagok előrevitelét, azok működését, a mozgás rugalmasságát, aktivitását, térölelő voltát, az állat kötését, vagyis az ágyék alkotásának módját A bíráló a ló vezetésének irányvonalába állva ítéli meg először lépésben, majd ügetésben a ló mozgását. Bírálja, hogy a mozgás szabályos-e (vonalon jár), vagy a szabályos mozgástól miben tér el (elől vagy hátul szűken vagy tágan jár, hadonászik, keresztez, lapátol, kaszál, csavar stb.). Oldalról kell megfigyelni, hogy a ló mozgása tértnyerő, rugalmas-e, milyen élénk, szapora és magas.

  1. Teljesítmény vizsga:

A fajta méreteit és tömegét tekintve széles skálán mozog, ezért két csoportot különbözetünk meg. ’’A” csoport 600 kg alatti,’’B” csoport 600 kg feletti kategória. A 4-5 hónapig tartó betanítás és felkészítés után a teljesítményvizsga 3 részből: lépésmunka, ügetőmunka, indítási próba, valamint kondícióvizsgálatból áll.

4/1. Lépésmunka: a sík földúton 2 km-en egyes fogatolásban szekérbe fogva.
’’A’’ csoport 1050 kg összterheléssel 70 kP (kilo Pascal) átlagos vonóerő kifejtéssel
’’B” csoport 1200 kg összterhelésel 80 kP átlagos vonóerő kifejtéssel 19 perces időhatáron belül. Közben a legegyenletesebb útszakaszon 200 m-en lépésszámlálás történik a lépéshossz megállapítására.

4/2. Ügetőmunka: a sík földúton 2km-en egyes fogatolásban szekérbe fogva.
’’A’’ csoport 750 kg összterheléssel 50 kP átlagos vonóerő kifejtéssel,
’’B’’ csoport 800 kg összterheléssel 57 kP átlagos vonóerő kifejtéssel 10 perc időhatáron belül. Közben a kijelölt 200 m-en lépésszámlálás a lépéshossz és lendületes mozgás megállapításra.

4/3. Indítási próba: földúton fatalpú szán előtt vezetve vagy hajtva 3×25 m-en indítási próba fokozatos terheléssel.
’’A’’ csoport 250-325-400 kg összterheléssel, maximálisan 175 kP erőkifejtéssel.
’’B’’ csoport 325-400-475 kg összterheléssel, maximálisan 200 kP erőkifejtéssel. Feltétele nyugodt hámbadőlés, egyenes vonalú és egyenletes lépésben történő húzás.

  1. Kondícióvizsga:

az ügető munka után közvetlenül, majd 20 és 60 perc eltelte után légzést és érverést kell számlálni. A kapott értékeket össze kell vetni a nyugalmi állapotban mért értékekkel. Az ügetés után közvetlenül mért túl magas, illetve a 60 perc elteltével mért, – a nyugalmi állapottól nagyban eltérő értékek a nem kedvező kondíció állapotra utalnak.

  1. Viselkedésbírálat

A teljesítményvizsga ideje alatt a mén viselkedését is el kell bírálni az alábbi szempontok szerint:

  • viselkedés küllemi bírálat alatt,
  • általános viselkedés, karakter,
  • viselkedés be- és kifogásoknál,
  • munkakészség, kezelhetőség,
  • istálló viselkedés, szelídség.