XII. Kaposvári Állattenyésztési Napok 2018.

A korábbi évek hagyományai szerint, valamint a MÁSZ elnökségének ajánlására a Kaposvári Állattenyésztési Napok az országos mezőgazdasági kiállítások közül az a rendezvény, ahol a hidegvérű fajta kiemelt megjelenési lehetőséggel szerepel évek óta.
Az országos rendezvények közül Hódmezővásárhelyen a mezőhegyesi fajták, Debrecenben az idén a kisbéri fajta kapott kiemelt megjelenési lehetőséget, Kaposváron pedig 2018. szeptember 28-30. között 29 hidegvérű egyed (15 mén, 14 kanca), valamint 2 muraközi típusú kanca, összesen 31 egyed került bemutatásra. Ebből 22 egyed került küllemi bírálatra. A bírált egyedek száma lehetőséget biztosított arra, hogy külön kanca osztályban, illetve mén osztályban kerüljenek az egyedek elbírálásra. A bírálatot a fajtatenyésztő egyesület érvényben lévő tenyésztési programja alapján végezte a bíráló bizottság, amelynek tagjai a következő szakemberek voltak:
Bartók László
Dr. Gulyás László
Kassanin Milán
Dr. Mihók Sándor
Simon Gábor
Szakál Endre
Takács József
A bíráló bizottság döntése alapján a következő eredmények születtek:

Kancaosztály:
1. helyezett: 2776 Róna, szül.: 2011.04.09. Tenyésztő: Pekár László, Pereked, tulajdonos és kiállító: ifj. Pekár László, Pereked
2. helyezett: 3043 Zima, szül.: 2013.03.15. Tenyésztő, tulajdonos és kiállító: Szentpétery Szabolcs Félix, Vízvár
3. helyezett: 2827 Kata, szül.: 2010.05.09. Tenyésztő, tulajdonos és kiállító: Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa

Ménosztály:
1. helyezett: 6073 Hobol-276 Oktáv, szül.: 2015.03.21. Tenyésztő: Bisztricz Lajos, Hobol, tulajdonos és kiállító: Nagy Ferenc, Tiszaföldvár
2. helyezett: 5959 Zalalövő-38 Fizimiska, szül.: 2014.05.13. Tenyésztő: Horváth László, Zalalövő, tulajdonos és kiállító: Szalai Bence Dániel, Kaposfüred
3. helyezett: 5962 Tiszaföldvár-231 Bajnok, szül.: 2014.04.16. Tenyésztő, tulajdonos és kiállító: Nagy Ferenc, Tiszaföldvár

A bíráló bizottság a kanca és a mén osztály két győzteséből választotta ki a XII. Kaposvári Állattenyésztési Napok hidegvérű nagydíjas egyedét. Az osztály győztesei jól képviselték a fajta jelenlegi tenyésztési célkitűzéseit, egy fiatal, 4 éves, külleme alapján ígéretes tenyészmén és egy idősebb, már több ivadékkal rendelkező tenyészkanca közül kellett a nagydíjas egyedet kiválasztani. A bizottság 2018-ban a tenyésztési eredményei alapján a 2776 Róna nevű kancát jutalmazta a kiállítás nagydíjával. Tenyésztő: Pekár László, Pereked, tulajdonos és kiállító: ifj. Pekár László, Pereked.
A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a tenyésztőinek különdíjat ajánlott fel, melyet a következő tenyésztők kapták:
Takács Ákos, Taszár
Zsiga Lajos, Gölle
Tánczos Tamás, Hetes
Rácz Dániel, Ják
Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa.

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület különdíját kapta:
Turi Norbert, Csongrád a veszélyeztetett hidegvérű ménvonalak (Belga 22 és Belga 36) megmentésében játszott szerepéért. A díjat Kassanin Milán az Egyesület ügyvezető elnöke adta át.

A XII. Kaposvári Állattenyésztési Napon került átadásra az Egyesület által 2018-ban Tiszaföldváron és Kaposváron szervezett ménvizsga győztesének különdíja. A díjat a 6073 Hobol-276 Oktáv nevű mén nyerte. A különdíjat Paska Ferenc ajánlotta fel és adta át a ménvizsga győztes mén tulajdonosának, a tiszaföldvári Nagy Ferencnek. Paska Ferenc az Alföldről származó lovas gazdálkodó, aki a Somogy megyei Fonó településen él, korábban országos fogatos szántó verseny I.-II. helyezettje volt és elkötelezett hidegvérű kedvelő.
A hidegvérű egyesület tagjai a fajta bemutatón kívül ménfelvezetéssel, rönkhúzó bemutatóval és gyönyörű hidegvérű fogatokkal – különböző fogatolási módokkal – mutatták be kiváló lovaikat és vettek részt a lovas közönségprogramokban, ezzel is népszerűsítve a fajtát.
A résztvevők:
Nagy Ferenc, Tiszaföldvár
Pekár László, Pereked
Szalai Bence Dániel, Kaposfüred
Tánczos Tamás, Hetes
Kovács Gergely, Kaposújlak
Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa

Fajta története

A hidegvérű ló rövid története Magyarországon

A hidegvérű ló megjelenése a Kárpát-medencében nem tisztázott, de még ma is gyakran vitatott kérdés. Az ilyen fajta ló már a középkorban is élt e területen, amely feltehető, hogy hadizsákmányként került hozzánk. BÖKÖNYI (1962) ilyen csontanyagot említ Tiszalökről „egy metakarpust, amely 154 cm magasságú lóból származik” Ez azonban csak kivételes eset lehetett.

További részletek