Tenyésztési szabályzat

1. §. A tenyésztési szabályzat célja
A magyar hidegvérű lófajta fenntartása, a génállomány megőrzése, az állomány minőségi javítása, nemesítése, ennek érdekében a fajta tenyésztői munkájának rendszerezése, amely magában foglalja a fajtával kapcsolatos tenyésztési, nyilvántartási és törzskönyvezési feladatokat.

2. §. A magyar hidegvérű ló fogalma
A hidegvérű ló már a XVI. Században megjelent Magyarországon. Nyugatról kereskedelmi és egyéb úton került az Országba. A hidegvérű ló gazdasági haszna miatt kedvelt lett. A korábban Délnyugat-Dunántúlon muraközinek, Északnyugat-Dunántúlon pinkafőinek nevezett elég heterogén nehézigás lóként tenyésztették. A II. világháború után a hidegvérű lóállomány egységes tözskönyvezésével és főleg az importált belga-ardenni mének hatására egy viszonylag egységes hidegvérű lótípus alakult ki, melyet 1953-ban magyar hidegvérű lófajtaként elismertek. A magyar hidegvérű fajtán belül – ahol nem érvényesült a belga-ardenni mének hatása, – egy finomabb típus különül el, a muraközi tájfajta.
A magyar hidegvérű ló a nyugati hidegvérű fajtáknál szilárdabb szervezetű, mozgékonyabb és kisebb igényű, gyors fejlődőképességű, nyugodt vérmérsékletű, jó munkakészségű , jóindulatú és könnyen kezelhető.

A magyar hidegvérű ló leírása

Jellemző testméretek:

  • marmagasság 150 – 175 cm között. Az övméret a marmagasság legalább 120 %-a, de általában 125-130 % között van. A szár körmérete 3 éves kortól kancáknál legalább 22 cm, méneknél 23 cm. A színe sárga, pej és fekete, de gyakori a deres és a szürke, de nem kizáró a tarka szín sem. A jegyek fejen és lábvégeken a sárgáknál gyakran, a más színűeknél kis mértékben fordulnak elő.
  • A bőre vastag, vagy közepesen vastag, szőrzete elég durvaszálú, az üstök, sörény és farokszőrzet dús, gyakran göndörödésre hajlamos, a bokaszőrök is dús növésűek, hosszúak, gyakran a szár hátulsó élén is előfordul.
  • A szervezet erőteljes, szilárd, a csontok vastagok, az izületek terjedelmesek, enyhén burkoltak, néha kissé lazák. Izomzata jól fejlett. A nyugati hidegvérű fajtáknál szívósabb, kitartóbb, igénytelenebb, de gyorsan fejlődő, elég hosszú életkorú, gyakori a 20 évet meghaladó korú egyed is.
  • A fej arányos a testtömeggel, de kissé durva enyhén burkolt, egyenes profilvonalú, néha kissé ívelt orrháttal, széles homlokkal, bő torokjárattal. A szemek közép nagyok, élénktekintetűek, a fülek is közép nagyok, mozgékonyak.
  • A nyak középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes, vagy kissé terhelt.
  • A mar rövid, alacsony vagy középmagas, de mindig igen jól izmolt.
  • A hát középhosszú, vagy hosszú, széles, mérsékelten előremélyedt, mindig jól izmolt.
  • Az ágyék széles, néha lazakötésű, de jól izmolt.
  • A far középhosszú, széles, lejtős, néha enyhén csapott, jól izmolt, mindig barázdált. Néha túlnőtt. A farok alacsonyan tűzött, de mozgékony.
  • A szügy széles, jól izmolt, a mellkas jól dongázott, de néha nem elég mély. A lapocka jól izmolt, de néha rövid és meredek. A felkar rövid jól izmolt, az alkar gyengébben. A lábtő terjedelmes, néha lapos. A szár rövid, vastag, néha fűzött. A boka terjedelmes, gyakran burkolt. A csűd rövid, általában szabályos, vagy kissé meredek. A pata arányos a testtömeggel, néha terült és hegyes szögű.
  • A konc jól izmolt, az alcomb gyengébben. A csánk széles, vastag gyakran rövid, burkolt, néha kivágott. A szár, a boka és a csűd hasonló az elülső végtagokhoz. A pata gyakran meredek, néha ferde.
  • A lábállás általában elég szabályos, de előfordul a hátrahajlott, vagy meredek és hegyfaltipró is. A hátulsó lábaknál gyakori a kardosság, ritkán a tehenes és dongás állás is.
  • Mozgása lépésben elég tértnyerő, néha rövid, élénk, de előfordul a kissé lomha is. Ügetésben élénk, gyakran lendületes. Vérmérséklete nyugodt, könnyen kezelhető, igen jóindulatú, tanulékony.

Mindezek alapján magyar hidegvérűnek az a ló tekinthető, amely megfelel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja által jóváhagyott Magyar Hidegvérű Törzskönyv követelményeinek, és a fajtafenntartó által elfogadott mének és kancák ivadékai.

3. §. A magyar hidegvérű lóállomány nyilvántartása
A magyar hidegvérű lóállományt a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület /tov. Egyesület/ a jelen szabályzat 4. §.-ban rögzített feltételek alapján a Magyar Hidegvérű Törzskönyvben /Magyar Hidegvérű Méntörzskönyv, Magyar Hidegvérű Méneskönyv, Magyar Hidegvérű Elő-törzskönyv/ tartja nyilván a hivatalos törzskönyvezési szabályzattal összhangban. A törzskönyvbe csak az OLIR által nyilvántartott egyedek kerülhetnek be. A törzskönyvben nyilvántartott mént és kancát törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. Az ellenőrzésbe vétel a tulajdonos /használó/ kezdeményezésére történik.

A törzskönyvi adatok gyűjtését és adatszolgáltatást az Egyesület lóállományára megbízás alapján más szervezet is végezheti.

A nyilvántartásba vétel Lóútlevél vagy hivatalos származási lap adatai alapján történik.

4. §. A Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe való felvétel feltételei
A törzskönyvbe, illetve méneskönyvbe való felvétel a 2 éves kor betöltés után lehetséges származás alapján, majd származás, küllem és munkakészség vizsga alapján törzskönyvi minősítést és besorolást nyer.

4.1. Származás

4.1.1. Mének
A 4 ősi soros származásban:

  1. korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek, melyek között idegen fajták nem fordulnak elő, / főtörzskönyves egyed, nukleusz lehet/
  2. korlátozás nélkül elfogadható ha a negyedik ősi sorban a 16 ős közül 5 ősnél nem több /31,35 %/ a fajta kialakításában szerepelt ardenni, brabanti, percheron és nóri fajta egyed fordul elő, /főtörzskönyves egyed, nukleusz lehet/
  3. korlátozottan elfogadható célpárosítás esetén a negyedik ősi sorban a 16 ős közül legfeljebb 9 egyed /56,25 %/ vagy ennél kevesebb idegen fajta hidegvérű ős fordul elő, /főtörzskönyves egyed, feltételekkel nukleusz lehet/
  4. a fentieknél több idegen ős vagy idegen fajta előfordulása esetén csak az Elő-törzskönyvbe vehető ha a Tenyésztői Bizottság döntése alapján tenyésztési engedélyt kaphat
    melegvérü fajta a származásban nem fordulhat elő

A származást DNS vizsgálattal igazolni kell.

4.1.2. Kancák
A 4 ősi soros származásban:

  1. korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek,
  2. mint a méneknél,
  3. mint a méneknél,
  4. a negyedik ősi sorban 9-nél több idegen és ismeretlen ős esetében csak az Elő-törzskönyvbe vehető fel.

Az Elő-törzskönyvben nyilvántartott egyedek ivadékai, a Főtörzskönyvbe kerülhetnek a származásuk alapján ha a 4.1. a), b), c) pontok valamelyikének megfelelnek.

4.2. Küllem, méretek
4.2.1. Mének
A küllem értékelése az érvényben lévő 100 pontos bírálati rendszerben, hivatalos bíráló személy által legalább 81 pont szám elérése szükséges. Mozgásbírálaton a maximális 36 pontból legalább 18 pont szükséges. Kizáró ok, ha valamely részpontszám nem éri el az adott tulajdonságra maximálisan adható pontérték 50 %-át. Nukleusz mén 85 vagy ennél magasabb pontszámú egyed lehet, a

4.1.1. a),b),c) pont szerint.
A méretek: bottal mért marmagasság 150-175 cm között, muraközi: 150-160 cm között. Szárkörméret minimálisan 23 cm, muraközi: 22 cm. A marmagasság 16 %-a. Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 130 %-a. Nukleusz mén esetén , marmagasság 160 cm, plusz-mínusz 5 cm.

4.2.2. Kancák
A küllem: a hivatalos 100 pontos bírálati rendszerben, hivatalos bíráló személy által legalább 78 küllemi pontszámot kel elérni, egyéb mint a méneknél. Nukleusz kanca esetén 85 vagy ennél magasabb pontszámú egyed lehet.
A méretek: bottal mért marmagasság: 150-170 cm, muraközi: 148-160 cm. Szárkörméret minimálisan 22 cm, muraközi 21 cm. A marmagasság 15 %-a. Övméret minimálisan a marmagasság 125 %-a. Nukleusz kanca esetén a marmagasság 160 cm, plusz-mínusz 5 cm.

4.3. Sajátteljesítmény
Méneknek teljesítmény és munkakészség vizsgát kell tenni. /Lásd: STV Kódex./
Kancáknak kötelező sajátteljesítmény követelménye nincs, de szelíd, jóindulatú, könnyen kezelhető kell,hogy legyen. Bírálatkor erről meg kell győződni. Nukleusz kanca esetén indítási készségvizsga kell.

5. §. Tenyészmének és kancák minősítése
5.1. Tenyészmének
A származás, küllem, mozgás, munkaképességi vizsga eredménye alapján minősítést törzskönyvi osztályzatot kapnak.

Oszt. Küllem pont tól-ig mozgás pont tól-igmegfelelő származásSTV pont minimum
II. 81-83,5 18 15
I/II. 84-85,5 22 18
I. 86-90,5 25 21
Elit 91- 28 24

Ha a minősített ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a mén, úgy a mén egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat.
A fenti minősítésen megfelelt és osztályzatot kapott mének törzskönyvi számot kapnak. A törzskönyvi számmal rendelkező mén, minden évben a tulajdonos, /felállító/ kérelmére az Egyesülettől fedeztetési engedélyt kaphat.

5.2. Tenyészkancák
A származás, küllem, mozgás és készségvizsga alapján minősítést , törzskönyvi osztályzatot kapnak.

Oszt. Küllemi pont tól-ig mozgás pont min.
II/III. 78-80,5 18
II. 81-83,5 18
I/II. 84-85,5 22 ha készségvizsgát tett
I. 86-90,5 25 ha készségvizsgát tett
Elit 91-től 28 ha készségvizsgát tett

A 81 pontszám alatti kancák csak az Elő-törzskönyvbe vehetők fel.

Ha az ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ért el mint maga a kanca, úgy egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. A tenyészkancákat tenyészértékük szerint évente rangsorolni lehet, melyet külön szabályzatban rögzíteni kell.

6. §. Fedezőmének
Ma még a hidegvérű mének több mint fele állami tulajdonú, melyeknek beosztása Egyesületi feladat. Ez lehetővé teszi hogy a megfelelő /nukleusz/ méneket oda ossza be ahol szükséges és a fajtafenntartásban legjobban hasznosul.

A magán mén állománnyal csak az a lehetőség, hogy azokat a kancákat kezeljük nukleuszként, melyeknek a megfelelő célpárosítása biztosított, így a kancatartó feladata a megfelelő mén beállítása. A fedezőmén állomány utánpótlására, elsősorban a nukleusz állomány ivadékai közül kerülnek kijelölésre.

7. §. Párosítás
A törzskönyvbe felvett kancákról minden évbe március 31-ig párosítási tervet kell készíteni, de az év folyamán az újonnan felvett törzskönyvezett kancákkal kiegészítendő. A nukleusz állomány kivételével, tulajdonos maga dönti el, hogy melyik ménnel kívánja fedeztetni kancáját. A nukleusz állományokra a fajtafenntartó /Egyesület/ jelöli ki a megfelelő méneket a tulajdonos egyetértésével. A párosítás jelentősége maga a nyilvántartásba vétel, hogy a következő évben csak a párosításból született csikó élvezhet kedvezményt, kerülhet nyereghelyen bélyegzésre, vagy kaphat támogatást.

8. §. Fedeztetés, termékenyítés
A fedeztetési idény folyamatos, de szakmailag ajánlott a tavaszi február 1-től június 30-ig, az őszi idény október 1-től november 30-ig tartó. A természetes fedeztetés történhet kézből és háremben. A mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés is elfogadott, ha a vonatkozó szabályok szerint történik. Mesterséges termékenyítésre csak a kijelölt mén spermája használható.

A termékenyítést végző személynek rendelkezni kell a törzskönyvező szervezettől kiváltott ”fedeztetési nyomtatványokkal” és a kanca tulajdonosát köteles ellátni fedeztetési, termékenyítési jeggyel. A kanca tartója a fedeztetés /termékenyítés/ megtörténtét köteles az Egyesület felé bejelenteni.

9. §. Ellésbejelentés, született csikó nyilvántartása
9.1. Csak az a csikó kerülhet a Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe regisztrálásra és nyereghelyen bélyegzésre, amely anyjának párosítását, fedeztetését és ellését az Egyesület tenyésztésvezetőjének bejelentették.

9.2. A fedeztetéseket az őszi fedeztetési idény zárása után, az elléseket a csikóbélyegzési idény előtt az Egyesülethez kell bejelenteni. A fedeztetési jegy ellésbejelentő szelvényén az ellést az MLLSZ–hez kell bejelenteni, a megfelelő rovatok kitöltésével.

10. §. A csikók azonosítása, leírása, bélyegzése, elnevezése
10.1.A bejelentett csikókról csikónyilvántartás készül és a bejelentés sorrendjében csikószámot kapnak. Ez a csikószám lesz a lóazonosító meghatározója. A csikó tartós megjelölése 2009-től a tulajdonos kérésére chippel is történhet, ebben az esetben a chip száma a lóazonositó melléklete. Az Egyesület továbbra is a bélyegzést javasolja az egyszerübb azonosíthatóság érdekében. A nukleusz állományú kancák csikóinak azonosítása és származás ellenőrzése DNS vizsgálattal kötelező. Későbbiekben fokozatosan teljeskörűen bevezetésre kerül.

10.2.A beazonosított csikó bélyegzése nyeregtájon történik, mégpedig jobb oldalon felül a születési év utolsó két számjegye, a nyeregtáj bal oldalán alul az Egyesület által kiadott csikóévjárati sorszáma kerül.

10.3. A csikóbélyegzés során a tulajdonos egyetértésével a csikó használati nevet kap, amely a nyilvántartásba kerül. A név 2-3 szótagú, jóhangzású magyar név vagy szó legyen. A ménutánpótlásra jelölt csikó használati neve elé, a tenyészhely nevét is megkapja.(pl. Gölle Betyár) Nem alkalmazható a védett nevek listáján szereplő személyek vagy a jó ízlést sértő és 15 betűhelynél hosszabb név.

11. §. Tenyésztési program
A jelenlegi nyilvántartott magyar hidegvérű állomány 650 kanca és 250 mén. Ebből az állományból a nukleusz követelményeknek mintegy 300 kanca és 80 mén felel meg. A fajta fenntartása érdekében szükségesnek látszik a nukleusz kanca állomány legalább 500 kancára történő növelése, amely mintegy 1000-1200 nyilvántartásba vett kancából kerülhet ki.

A magas ménlétszámot a köztenyésztés igényének a kielégítése teszi szükségessé. A rokontenyésztés elkerülése érdekében legalább 12-14 ménvonal és 60-70 nukleusz mén fenntartása szükséges.
A program végrehajtásának, a fajta fenntartásának alapvető feltétele a támogatottság mértéke.

Keszthely, 2008. december.17.
A Tenyésztői Bizottság megbízásából:
Markos László
Ügyvezető elnök

Fajta története

A hidegvérű ló rövid története Magyarországon

A hidegvérű ló megjelenése a Kárpát-medencében nem tisztázott, de még ma is gyakran vitatott kérdés. Az ilyen fajta ló már a középkorban is élt e területen, amely feltehető, hogy hadizsákmányként került hozzánk. BÖKÖNYI (1962) ilyen csontanyagot említ Tiszalökről „egy metakarpust, amely 154 cm magasságú lóból származik” Ez azonban csak kivételes eset lehetett.

További részletek