A XXV. Szentlőrinci Gazdanapok díjazott lovai és tenyésztői

A hagyományokhoz híven a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a lehetőségekhez képest nagy egyedlétszámmal képviselte a fajtát a XXV. Szentlőrinci Gazdanapokon. Abban a térségben, ahol a fajta kialakulásának bölcsője volt, hiszen, mint ismert, a hidegvérű fajta legjobb tenyészetei, tenyészegyedei Szigetvár környékéről kerültek ki: Görösgal, Rózsafa, Szentegát.

Ezeket a hagyományokat ápolva, a Szentlőrinci Gazdanapokon 7 tenyésztő Baranyai illetve Somogy megyéből 17 tenyészkancával vett részt.

A program keretében a fajta egyedei küllemi bírálaton kerültek minősítésre, és fogatbemutatóban is szerepeltek.

A küllemi bírálat bíráló bizottságának tagjai:

Dr. Pataki Balázs

Kassanin Milán

Simon Gábor és

Dr. Gulyás László

A kiállítás szervezője által felajánlott díjakat a bíráló bizottság a következőképp osztotta el:

I. helyezett:  HV 121130000 – 2012.06.11. Regina

Tenyésztője, tulajdonosa és kiállítója: Bisztricz Zoltán, Hobol

II. helyezett: HV 071070000 – 2007.04.22. Dóra

Tulajdonosa és kiállítója: Szentpétery Szabolcs Félix, Vízvár

Tenyésztője: Kassanin Milán, Lippó

III. helyezett: HV 052800000 – 2005.03.05. Csinos

Tenyésztője, tulajdonosa és kiállítója: Pekár László, Pereked

 

A Szentlőrinci Gazdanapok tenyészszemle különdíját kapta:

Pekár László, perekedi tenyésztő, a kiállításon felvezetett, egyöntetű magyar hidegvérű, saját tenyésztésű kancák bemutatásáért.

 

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület különdíját az alábbi hidegvérű lótenyésztők kapták:

Vargáné Pozsgai Ivett – Magyarszék

Miklós Gergő – Nagyhajmás

Szalai Bence Dániel – Kaposfüred

Takács Ákos – Taszár

 

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének Tenyésztésszervezési díját a XXV. Szentlőrinci Gazdanapokon a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület kapta.

 

A kiállítás közönségprogramjában 6 hidegvérű kettesfogat tartott színvonalas bemutatót.

Fajta története

A hidegvérű ló rövid története Magyarországon

A hidegvérű ló megjelenése a Kárpát-medencében nem tisztázott, de még ma is gyakran vitatott kérdés. Az ilyen fajta ló már a középkorban is élt e területen, amely feltehető, hogy hadizsákmányként került hozzánk. BÖKÖNYI (1962) ilyen csontanyagot említ Tiszalökről „egy metakarpust, amely 154 cm magasságú lóból származik” Ez azonban csak kivételes eset lehetett.

További részletek